1.

Nem kerestelek semmiben,

mégis megtaláltalak mindenben.

Te vagy a végtelen űr

szívem csillagrendszerében.

2.

Idd a lelkem,

ha már a pezsgő elfogyott.

Alkoholban úszik testem,

belül fortyogok.

3.

Talán a szeretet nyelvén elmesélhetném,

mi történt a csillaghasadás alatt.

Megtört és lezúzott vagy ezer falat.

S akad, megbánás a szóban;

a csókban; s ajaksimogatóban.

S minden elfojtott csendes sikolyban.

Felkarcolta: Balogh Claudia 

Ha az a szerelem, hogy izgalommal várlak,
Mikor rád nézek csillogó barna szemeimmel,
Tekintetemmel könyörgéssel szólalok meg.
Ha az a szerelem, hogy heves szívdobbanásom
Ölelésedben megnyugszik,
Ajkaim egyből a tiedet keresik,
És ha végre rátalálnak, nem akarják elengedni.
Ha az a szerelem, hogy rózsaszín ködbe burkolva kézen fogva elveszlek a csillagrendszerben,
És ez a kézfogás olyan, mint ha örök lenne.
Ha az a szerelem, hogy lényem teljesen megváltozik,
Csak hogy veled létezhessen,
Hogy felrúgjuk az erkölcsi normáinkat, a józan eszünket elrejtve.
Ha az a szerelem, hogy mindig figyelmesen meghallgatlak, hogy törődöm veled,
Hogy történhet bármi, akkor is tisztelettel beszélek veled.
Ha az a szerelem, hogy a barátságunkból több lesz, mert többet szeretnék belőled.
Akkor teljességgel kijelenthetem, hogy menthetetlenül beléd szerettem.
S mondd, te is elvesztél a lelkemben?

Írta: Balogh Claudia